[1]Laktóz = glükóz + galaktóz
Mi a laktóz?
A laktóz egy diszacharid.
És mi az a diszacharid?
A diszacharid egy szénhidrát!
OK, de mi az a szénhidrát?
A szénhidrátok a növényvilágban a leggyakrabban előforduló energia tároló-tartalékoló vegyületek.
A nevüket onnan kapták, hogy a szénen kívül hidrogént és oxigént tartalmaznak pont olyan arányban, mint amilyen arányban a vízben is előfordulnak (H2O), azaz két atom hidrogén és egy atom oxigén.
A természetben leggyakrabban előforduló szénhidrátok a hat szénatomból álló szacharidok és azok polimerjei.
Mi a polimer?
A polimerek azok a vegyületek,amelyek egy (esetleg) kétféle atomból keletkeznek és ezeket az elemeket egyszerű kémiai kötések kapcsolják össze.
A szerkezet és az összetétel alapján három csoportba soroljuk a szénhidrátokat:
- A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidrátok, másképpen egyszerű cukrok, amelyek kémiai úton tovább nem bonthatók. Az emberi szervezet a szénhidrátokat ebben a formában hasznosítja a legkönnyebben
- A diszacharidok és oligoszacharidok összetett szénhidrátok, két vagy néhány (3,4,5…) egyszerű cukor molekulából állnak. Ebbe a csoportba tartozik a háztartásokban csak cukornak titulált répacukor, a sokak által nem emészthető tejcukor. Ez okozza a tejcukor érzékenységet a laktóz-intoleranciát (laktózérzékenységet)
- A poliszacharidok bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, melyek nagyon nagyszámú monoszacharid molekulából állnak. legfontosabb képviselője a tartalék energiát adó keményítő, a növények váz szerkezetét adó cellulóz és az állati szervezet tartalék energia forrása az inulin.
A két legegyszerűbb és leggyakrabban előforduló egyszerű szénhidrát a szőlőcukor és a gyümölcscukor.
- A szőlőcukor – D-glükóz nyílt láncú képlete. Az összegképlete –ha összeszámoljuk a benne lévő atomokat– C6H12O6
- A gyümölcscukor, vagy fruktóz összegképlete ugyancsak C6H12O6, de az atomok elhelyezkedése eltérő.
A galaktóz a tejcukor (diszacharid) egyik alkotója a glükóz mellett
Diszacharidok (kettős szénhidrátok) és oligoszacharidok
Két vagy néhány, egyszerű szénhidrát (monoszacharid) molekulából állnak.
Legfontosabb képviselői a szacharóz vagy répacukor, mely azonos a köznapi értelemben vett cukorral, a laktóz vagy tejcukor, a maltóz, vagy malátacukor, és a cellobióz.
A laktóz vagy tejcukor galaktózból és glükózból álló diszacharid.
A név a tej latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének (5-8%) cukorkomponense, tejsavóból vonják ki.
A laktóz molekulaszerkezete
A molekulában egy β-D-galaktóz és egy D-glükóz molekula kapcsolódik egymáshoz β 1-4 glikozidos kötéssel. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A laktóz a tej szárazanyag-tartalmának kb. 2-8%-át teszi ki.
A laktózt a belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják.
A tej alkoholosan is erjeszthető, kumisz keletkezik belőle.
Forrás: Wikipedia.
Köszönet Andrássy Istvánnak a szakszerű összefoglalóért!
Diszacharidok (kettős szénhidrátok) és oligoszacharidok
Két vagy néhány, egyszerű szénhidrát (monoszacharid) molekulából állnak. Legfontosabb képviselői a szacharóz [2] vagy répacukor [3], mely azonos a köznapi értelemben vett cukorral [4], a laktóz [5] vagy tejcukor, a maltóz [6], vagy malátacukor, és a cellobióz [7].
A laktóz vagy tejcukor galaktózból és glükózból álló diszacharid [8]. A név a tej [9] latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének (5-8%) cukorkomponense, tejsavóból [10] vonják ki.
Molekulaszerkezete
A molekulában egy β-D-galaktóz [11] és egy D-glükóz [12]molekula [13] kapcsolódik egymáshoz β 1-4 glikozidos kötéssel [14]. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A laktóz a tej [9]szárazanyag [15]-tartalmának kb. 2-8%-át teszi ki. A laktózt a belekben található laktáz [16] nevű enzim [17] hidrolizálja, monoszacharidokra [18] bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok [19]tejsavvá [20] alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, kumisz [21] keletkezik belőle.