[1]Azoknál a csecsemőknél, akik a szervezetük tűrőképességéhez képest, túl korán kapnak tehéntej alapú tápszert, gyakran produkálják az alábbi tüneteket:
- az étel elutasítása,
- a széklet rendellenes konzisztenciája, színe,
- etetéskor bukás és hányás, felfúvódás
- nyűgös viselkedés.
Ezek oka, ma már ismert: vagy a laktóz – laktózintolerancia, vagy a tejfehérje – tejfehérje allergia [2], súlyosabb esetben a egyszerre mindkettő probléma fennállhat, de akár gluténérzékenység [3] – cöliákia is okozhatja.
Egy 2011-ben John B. Lasekan és munkatársai által a Clinical Pediatrics-ban publikált vizsgálatuk szerint az USA-ban megfigyelhető tendencia, hogy a szülők, ha a gyermekük a tehéntej alapú tápszert nem tolerálja, akkor elsőként laktózmentes tápszerre váltanak, mely az esetek nagy százalékában már tolerálható a picik számára is.
Igen, ám, de felmerült a kérdés, hogy a laktózmentes tejfehérje alapú csecsemőtápszer hogyan hat a növekedésre és a gasztrointesztinális toleranciára, mennyire biztonságosak?
Az Egyesült Államokban a szülők tápszer változtatása miatt a gyermekek harmada tér át más tápszerre 4 hónapos kora előtt. Az USA-ban népszerűek lettek a laktózmentes, tejalapú tápszerek, sokan inkább ezeket választják, mint a szójafehérjét tartalmazókat.
A laktózmentes tápszer összehasonlító vizsgálata
16 hétig tartó kontrollált, randomizált, vak vizsgálatba 128 fő, 7–9 napos, egészséges, időre született, normális súlyú újszülöttet vontak be.
A kontroll tápszer standard, tejfehérje alapú, laktózt tartalmazó formula volt (LAC), a vizsgált tápszer ettől csak annyiban különbözött, hogy hiányzott belőle a laktóz (NoLAC) – mindkettő kereskedelmi forgalomban volt.
Tápanyag- és vitamintartalmuk megfelelt az érvényben levő ajánlásoknak.
A csecsemőket véletlenszerűen – de a nemi arányokra ügyelve – osztották két csoportra: az egyiket LAC, a másikat NoLAC tápszerrel táplálták.
A szülők, részletesen feljegyezték:
- az evés gyakoriságát és mennyiségét,
- a széklet konzisztenciáját és színét,
- a bukás és hányás gyakoriságát.
Az orvosok a vizsgálatba való belépéskor és a születés után 14, 28, 56, 84 és 112 nappal vizsgálták meg a gyermekek:
- súlyát
- hosszát
- fejkörfogatát
valamint az 56. és 112. napon vérmintából meghatározták:
- a szérumkalcium
- a foszfor
- az alkalikus foszfatáz
- az albumin
- az urea nitrogén
koncentrációját.
A kutatók fő aggálya az volt, hogy a NoLAC (laktózmentes tápszer) csoportban a gyermekek növekedése lassúbb lesz, mint a LAC csoportban, azonban a statisztikai elemzés ezt szerencsére nem igazolta!
A két csoport növekedési paraméterei nem különböztek.
Nemekre bontva a csoportokat azonban azt találták:
- a NoLAC csoportban a lányok átlagos napi súlygyarapodása nagyobb volt, mint a LAC csoportban
- a NoLAC csoportban konzisztensen ritkábban fordult elő bukás és hányás, és gyakoribb volt a lágy széklet, mint a LAC csoportban
A biokémiai értékek mindkét csoportban a normális tartományba estek, noha egyes vizsgálatok szerint a laktóz fokozza a kalcium felszívódását és szükséges a normális kalciumszint eléréséhez.
Megjegyzendő:
- a LAC csoportban a gyermekek 21 százaléka hagyta abba intolerancia miatt a tápszer fogyasztását
- míg a NoLAC csoportban csak 11 százalék volt ez az arány
A szülők elégedettsége különbözött a két csoportban: a 28. napon a NoLAC csoport szülői közül többen folytatták szívesen a tápszer alkalmazását, mint a LAC csoportban.
Az eredmények azt mutatják:
A laktózmentes tápszer nem befolyásolja a normális növekedést és biztonságos!
Ez azért jelentős, mert egyes vizsgálatokban a növekedés lassúbb voltáról számoltak be laktóz intolerancia esetén.
Ez a vizsgálat nem terjedt ki a gluténintolerancia – cöliákia irányába, de remélhetőleg az sem várat magára!
Tejfehérje allergia esetén a laktózmentes tápszer, amely tejfehérjét tartalmaz nem megoldás!
Forrás: John B. Lasekan et al. Lactose-Free Milk Protein-Based Infant Formula: Impact on Growth and Gastrointestinal Tolerance in Infants. Clinical Pediatrics 2011, 50: 330–337.