[1]Avagy miért fontosak a szűrővizsgálatok?
Tény, hogy az emberek nagy részének a legfontosabb ember az életében a gyermeke. Mikor megszületik, aggódva vizsgáljuk át alaposan, meg van e minden ujjacskája, satöbbije….
Hazánkban már ekkor, ingyenesen elvégeznek egy vérből történő szűrést, egy speciális vér-vizsgálatot:
- ritka, de súlyos anyagcsere betegségek felismerését teszi lehetővé
- jelenleg 26 betegség szűrését végezik el néhány csepp vérből
- ezzel olyan betegségeket szűrnek, amelyek vagy a szervezet energia ellátásában, vagy hormon termelésében okoznak problémát, pl.: az aminosav anyagcserezavarok: fenilketonuria, (PKU), biotinidáz hiány, galaktozémia [2], organikus aciduriák, veleszületett pajzsmirigy elégtelenség, zsírsav oxidációs zavarok stb…
Ez a szűrővizsgálat Magyarországon minden újszülött esetében kötelező.
Aztán rendszeresen látogatja a babát a védőnő, visszük oltásokra, majd bölcsi, ovi és iskola előtt gyermekorvosi engedélyért megyünk a gyerekorvosunkhoz. Aztán mintha elvágták volna a megelőzési folyamatot, ha beteg elvisszük az orvoshoz, kontrollra visszavisszük, de valahogy eszünkbe sem jut, hogy talán egy vérvétel nem ártana, ahogy nekünk sem!
Mi is a szüleinktől láttuk, vagy nem láttuk, hogy rendszeresen kellene menni szűrésekre, vérnyomás ellenőrzésre, tüdőszűrésre (bár már nem lesz kötelező), fogászatra, stb ….
Aztán kinyílik a világ, vele együtt gyermekünk értelme is:
- hall különféle szokásokról, egyeseket elkezd utánozni, ami vagy tetszik nekünk vagy nem
- ha bölcsibe vagy oviba kerül, hamar megtanulja, hogy az emberek különböznek egymástól, más a haja-, bőre-, szeme színe, kövér- sovány, szeret aludni – nem szeret aludni, sokat vagy keveset eszik
- elkezd a gyermekünk új, idegenről hozott szokásokat felvenni, és haza hordja más gyerekek bacijait, esetleg a tetűt is (minden jó családban előfordul!)
Azaz változik a gyerekünk, de a szervezete is! Ha kinövi a ruháját, ugye újat veszünk, ha meleg a homloka megmérjük a lázát, de nagyon ritka az a szülő, aki „egyszerűnek tűnő” hasmenést, vagy puffadt pocit észrevesz, akár azt is gondolhatja, hogy babaháj.
Tudja-e Ön, hogy járnak Önnek a szűrővizsgálatok?
Pedig ma hazánkban évente egy alkalommal mindenkinek jár az alapos! orvosi ellenőrzés, ami preventíven kiszúrhat olyan lappangó betegségeket, melyek hosszútávon már komoly bajt okozhatnak.
A laktózérzékenység olyan betegség, mely igen ritkán tűnik súlyos betegségnek, szerencsére, ha kiderül a laktáz enzim hiányából adódó probléma, gyorsan lehet orvosolni [3].
Az évi rendszeres vérvétel, és alapos orvosi vizsgálat során merülhet fel a kérdés, hogy vajon a tejcukrot tűri e a gyermek? – ha a vérből nem mutatható ki komolyabb gond, szerencsére!
Ránézésre bizony nem lehet korrekt diagnózist felállítani tejcukor-érzékenység gyanújában, és nem biztos, hogy terhelni kell a gyermeket egy akár kellemetlen tüneteket is előidéző H2 kilégzési próbával [4], viszont kisebbeknél:
- székletből,
- illetve genetikai vizsgálattal [5] bárkinél
megállapítható a laktózintolerancia, vérvétel nélkül is!
Mit tegyünk, ha a gyermekünk fél az orvostól? fél a tűszúrástól – vérvételtől?:
- 2 éves kor felett már tudunk a gyermekünkkel beszélni, amit használjunk is ki
- mondjuk el neki, hogy nagyon szeretjük (ne legyintsünk, hogy úgy is tudja, hallani sokkal fontosabb), és ezért szeretnénk, ha egészséges lenne, ezért időnként meg kell látogatni Éva nénit (Gábor bácsit, ne használjuk az orvos szót…), aki különféle csudás dolgokkal meghallgatja a szívünk dobogását (játék: gyere, tedd ide e szívemre a kezed, ugye érzed hogy dobog? tatam-tatam…), belenéz a fülünkbe, ami egy kicsit hideg és csikis lesz, stb….
- fontos, hogy példát mutassunk, nyugodtan vigyük magunkkal, ha mi megyünk egyes orvosi vizsgálatra, fogorvoshoz, hogy lássa, ez egy természetes dolog, belenéznek a szánkba, meghallgatják a mellkasunkat, vagy ha vért adunk, nem lesz rosszul a gyerek, mert a kíváncsisága „ébren” tartja..
Mit ne tegyünk, ha a gyermekünk fél az orvostól? fél a tűszúrástól – vérvételtől?:
- még csak véletlenül se térjünk ki arra, hogy fáj e vagy sem, de ha megkérdezi, hogy mit fog érezni, mondjuk el neki, hogy lehet, hogy hideg lesz, lehet, hogy egy kicsit, csípni fog, lehet annyira fog fájni, mint amikor beütötte a lábát a szekrénybe….
- ne mondjuk, hogy most orvoshoz megyünk, aki ha rosszul viselkedsz, megszúr..
- ne ígérjünk cserébe semmit, annál nagyobb meglepetés lesz, ha kap egy matricát az orvostól
- ne sajnálkozzunk, „jaj, mi lesz veled, szegény gyerek, ha vért vesznek”
- ne szidjuk előtte az orvost, hogy mit tett vagy mit nem tett….
Ha belegondolunk, de őszintén! inkább a gyerek sírjon (persze, ha lehet ő se), mint a szülő!