[1]Van-e összefüggés a laktózintolerancia és a rák kockázata közt?
Mivel a laktózintolerancia, akár elsődleges vagy akár másodlagos betegségként – szövődményként (hasmenéses betegségek, Crohn betegség, IBS – irritábilis bélszindróma, cöliákia – gluténérzékenység [2], stb. …) jelenik meg, a betegség kezeléséhez szükséges táplálkozási változtatások miatt nem könnyű a betegek élete.
Kisebb a daganatos megbetegedések kockázata a laktózérzékenyek körében?
Közismert weboldalon érdekes „anyag” látott napvilágot [3], amiből ezt a következtetést szűrte le valaki (bizony, nem tudjuk, hogy ki!):
egy tanulmány szerint a laktózérzékeny emberek esetében kisebb a valószínűsége bizonyos rákok – így a tüdő-, az emlő- és a petefészekrák kialakulásának
Felmérésünk alapján a laktózérzékenyek szeretnék tudni, hogy van e valami „jó” is ebben a betegségben „boncolgassuk egy kicsit ezt az anyagot”
Legfontosabb, hogy semmilyen, a Nature magazinban??? megjelent új tanulmányról nincs további adat, se link, ahol utána lehetne nézni, hogy mi is a kutatás valódi alapja, és valódi értelmezése…
Az alap, melyből a fenti eredményt hozó állítás történt:
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az emlő- és a petefészekrák nagyon különböző mértékben elterjedt betegség a Föld különböző pontjain. Ezek a betegségek a leggyakoribban Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Skandináviában, míg a Ázsiában és Közép-Afrikában a legkisebb az előfordulásuk. Ikrekkel és emigránsokkal végzett vizsgálatok korábban azt valószínűsítették, hogy a megbetegedések számában tapasztalható különbség inkább tulajdonítható környezeti hatásoknak, mint genetikai vagy etnikai tényezőknek. Voltak, akik a rákos megbetegedések magasabb számát az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nagy mennyiségben fogyasztott tejtermékek számlájára írták. Ugyanakkor a tejtermékek fogyasztása és a rák közötti összefüggést eddig nem sikerült bizonyítani
A cikk szerint, az új kutatás vezetői más összefüggésben vizsgálták meg a tejtermékek fogyasztása és a rák kialakulása közötti kapcsolatot.
Arra voltak kíváncsiak, hogy a laktózintoleranciában szenvedők alacsonyabb tej- és tejtermékfogyasztása védelmet nyújt-e az emlő- és a petefészekrák kialakulásával szemben.
Erre bizony a tejcukorérzékenyek nagy tábora is kíváncsi lenne!
A kutatáshoz két svéd egészségügyi adatbázist használtak;
- 22.788 laktózintoleranciában szenvedő személyt azonosítottak
- és azt számolták ki, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy tüdő-, mell- vagy petefészekrákjuk legyen
Azt találták, hogy mindhárom betegségre nézve a vizsgált laktózérzékeny személyeknek kisebb az esélyük, mint a nem laktózérzékeny embereknek. A csökkent rizikófaktor pedig független az illetők születési helyétől, lakhelyétől és nemétől. Ugyanakkor azt találták, hogy a vizsgált személyek rokonainál (szüleinél és testvéreinél) nem csökkent a rizikófaktor az átlagos populációval összevetve.
Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a laktózintoleranciában szenvedő embereknél az adott rákok csökkent valószínűsége az illetők étkezési szokásaival lehet összefüggésben. Azaz a kevesebb tejtermék fogyasztása nyújthatja a védelmet ezekkel a rákokkal szemben. Ugyanakkor az ok-okozati összefüggést ebben a kutatásban sem sikerült igazolni.
Nem helyes tehát az eredmények alapján azt a következtetést levonni, hogy a tejtermékek fogyasztása rizikófaktor bizonyos rákok kialakulásában. Ugyanis elképzelhető, hogy a tejtermékeket helyettesítő ételek azok, amelyek a megbetegedések kisebb számát eredményezik a laktózérzékeny embereknél.
Több kérdés hiányzik a felmérésből, és fel sem tudjuk sorolni az összeset!:
- Elsődleges vagy másodlagos laktózintoleranciája volt a vizsgált alanyoknak?
- Befolyásolja e az „eredményt”, a fenti kérdés?
- Volt e más betegsége a laktózérzékenyeknek, és az befolyásolja e az„eredményt”?
- Valóban megállapítható e hogy tényleg kevesebb tejet-, tejterméket fogyasztottak?
- Megállapítható e, hogy növényi eredetű italokat fogyasztottak a laktózmentes tej helyett? Ha igen, milyet, és az milyen összetevője révén hozhatta az „eredményt”?
Vajon milyen etikai kérdést lehetne még feltenni?
- Hogy a laktózintoleranciások esetében, hogyan is értelmezhető a fenti az„eredményt”?
- Hogyan hat ez egyes tejcukorérzékenyekre?
- Mi történik, ha valamelyik laktóz-intoleráns beteg ezen az „eredményen” felbuzdulva teljesen elhagyja a laktózmentes tej-, tejtermékeket is az étrendjéből, és még is rákos beteg lesz, plusz csontritkulással [4] kiegészítve?
Szakmailag, és „józan parasztésszel” is, ebben az esetben egy olyan „kutatási anyag” került a felszínre, melyet szakember segítségével érdemes értelmezni!