A tej szénhidráttartalmát adó kettős cukrot nevezzük tejcukornak, vagy másik nevén laktóznak.
Mivel úgy nevezett diszacharid, két összetevőből áll:
- glükózból (szőlőcukor)
- galaktózból
Miért fontos a laktóz?
- a legfontosabb az újszülött számára, hiszen, ezzel a szénhidráttal találkozik elsőként az anyatejes táplálkozás során
- mivel a szénhidrát az ember számára az egyik legfontosabb tápanyag, mert az agy üzemanyaga, így ha az anyatejben nem lenne tejcukor, akkor az újszülött szénhidrát ellátása a szervezete számára nehezen lenne megoldható
- az újszülött számára a fejlődéshez gyors energiát adó tápanyag
- részt vesz a csontosodási folyamatban, elősegíti a kalcium felszívódását
- D –galaktóz komponensének egy része számos szövet részévé válik
Azt már olvashattuk, hogy laktózt a laktáz nevű enzim bontja, de ha bármely oknál fogva nem megfelelő a laktáz enzim ellátottsága a szervezetünknek (több oka is lehet), akkor a laktóz nem bomlik, és hasi panaszokat okoz. Ezek a laktózérzékenység tünetei [2].
A laktóz lebomlásának folyamata:
- Elsőként is a laktózt glükózra és galaktózra kell bontani, ahhoz, hogy felszívódhasson.
- A laktáz enzim a glukóz és a galaktóz közötti úgy nevezett béta 1-4 kötéseket bontja fel, így viszont már megtörténik a felszívódás.
A laktózbontó enzimről, a laktázról pár szóban:
- béta – galaktozidáz a pontos megnevezése
- tulajdonképpen úgy nevezett glikoprotein
- a vékonybél hámsejtjeinek felszínén lévő membránjához kötődve helyezkedik el
- az összes többi szénhidrátbontó enzim esetében az egyszerű cukrok felszívódás határozza meg, hogy milyen gyors a bontás sebessége, a laktáz esetében viszont maga a laktáz aktivitása szabja meg a felszívódást, mert a többi szénhidrátbontó enzimhez képest, lassabban hidrolizál
- ezen felül, a laktáz enzim másik figyelemre méltó sajátossága, hogy attól, hogy több tejcukor kerül be a szervezetbe, nem gyorsul fel az enzim által kiváltott hidrolízis, míg a többi szénhidrátbontó enzimnél, ha az adott szénhidrátból, pl.: szacharóz esetén, több kerül be a szervezetbe, akkor a szacharózbontó enzim – szacharáz – nagyobb aktivitással kezdi bontani a szacharózt.
Talán így érthetőbb, hogy miért alakulhat ki könnyen a laktózintolerancia, hiszen maga a laktózt bontó enzim is igen érzékeny.
Elegendő egy egyszerűbb hasmenés, pl.: gluténérzékenység [3] – cöliákia esetén, és máris szembe találjuk magunkat a másodlagos tejcukor-érzékenység [4] problémájával is!
Szerencsére a laktáz enzim pótolható.
A laktózérzékenyeknek örömhír, hogy a laktáz enzim szájon át könnyen pótolható [5]. A megfelelően megválasztott és időzített laktáz enzim készítménnyel a laktóz tartalmú élelmiszerek fogyasztása nem okoz panaszokat a laktózérzékenyeknek, hiszen amit a szervezetük nem termelt meg laktózbontó enzimet szájon át pótolták.