Gyanakodhatunk, laktóz intoleranciára vagy tejfehérje allergiára is,
[1]tejfehérje allergia vizsgálat
Ha tej és tejtermékek fogyasztásával összefüggésbe hozható fájdalmas tünetek jelentkeznek szervezetünkben, .
Előző cikkünkben részletesen ismertettük a tejfehérje-allergia tüneteit [2]. Ha ezek közül bármelyiket észleljük magunkon, ajánlott szakorvoshoz fordulni, hogy a tejfehérje, mint táplálékallergia diagnosztizálása biztos legyen. De mi történik a táplálékallergiák illetve a tejfehérje allergia diagnosztizálása során?
Mint minden betegségnél itt is nagyon fontos a szakemberek által megállapított pontos diagnózis, mert a táplálékallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó élelmiszer, jelen esetben a tejfehérje, és a tejfehérje alapú élelmiszerek kiiktatása az étrendből.
Az ételallergia diagnosztizálása nem alapulhat feltételezéseken, mert akkor a beteget feleslegesen tiltjuk el a tejtől, tejtermékektől, és még pl. tejport tartalmazó, stb. élelmiszerektől, feleslegesen megszorító diétára fogjuk. Ez nem csak életvitelét, életmódját nehezíti meg, de szervezetében tápanyaghiányos állapotok is kialakulhatnak.
Minden ételallergiánál, így a tejfehérje-allergiánál [3] is a legfontosabb a beteg anamnézisének, azon belül a táplálkozási anamnézisének pontos megismerése.
A részletes kórelőzményben kitérnek:
- a megjelenő tünetekre és azok kezdetére
- a fennállásuk időtartamára
- a beteg életmódjára
- a feltételezett allergénre
- és az allergia esetleges családi halmozódására.
Nem csak az orvos veheti fel az anamnézist, hanem a dietetikusnak is feladata a beteg kórelőzményének ismerete. A dietetikus részletesebben térképezi fel a páciens táplálkozási szokásait, a tej és tejtartalmú élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát. Az anamnézis felvétel mellett fontosak még a fizikális vizsgálatok, melyek által még pontosabb képet kaphatnak a beteg állapotáról. A helyesen felvett kórelőzmény, sok hasznos információt nyújt az orvosnak és a dietetikusnak, így fontos, hogy mindig pontosan válaszoljunk az általuk feltett kérdésekre.
A táplálék- illetve tejfehérje allergia diagnosztikájában és kezelésében is nagyon fontos szerepet játszik a táplálkozás-tüneti napló. Ennek az ételnaplónak tartalmaznia kell, hogy mikor, mennyit és mit evett a páciens, ezek az ételek milyen módon voltak elkészítve és milyen, mennyi folyadékot fogyasztott. Fontos, hogy feltüntessük az étkezések időpontját és körülményeit is. A táplálkozási-tüneti naplóban, ahogy neve is mutatja, a fellépő tüneteket is vezetni kell. Le kell írni benne, hogy melyik étkezés után, mennyi idővel jelentkeztek a panaszok, azok súlyosságát és fennállásuk időtartalmát is célszerű feltüntetni. A naplónak a diagnosztizálásban az a szerepe, hogy megtaláljuk a feltételezett allergént (tej), ami kiváltja a tüneteket.
Ezért egy hónapig érdemes vezetni a megszokott életkörülmények, táplálkozási szokások mellett. A pontosan vezetett táplálkozás-tüneti naplóból, valamint a beteg anamnéziséből általában már megállapítható a feltételezett, jelen esetben a tejfehérje allergén.
Ennek megállapítása után a következő feladat, a (feltételezett) tejfehérje allergén kihagyása az étrendből. A diagnózis megbizonyosodása érdekében tünetmentessé kell válnia a páciensnek, azért hogy terheléses vizsgálatot tudjanak végezni.
- Tehát tejfehérje-allergiánál először elhagyjuk a tejet, a tejtermékeket, és az ezeket tartalmazó élelmiszereket.
- Majd ha a páciensünk tünetmentessé vált, akkor újra fogyaszthat tejet és tejterméket. Ha ekkor visszatérnek a tünetek, akkor a tejfehérje-allergia szinte biztossá válik. Érdemes az eliminációs diéta alatt is étrendi naplót vezetnünk, hogy az esetlegesen fellépő tüneteket, illetve diétahibákat a szakemberek könnyen kiszűrhessék.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik a tejfehérje allergia vizsgálatok típusaival.
Az ételallergiák így a tejfehérje allergia diagnosztizálásánál fontos szerepük van még a különböző provokációs teszteknek.
A kettős vak placebóval kontrollált ételprovokációs teszt: ez az eljárás a legkorszerűbb. Lényege, hogy sem az orvos, sem a páciens nem tudja, hogy placebót vagy az allergént kapja-e a beteg. Kisgyermekeknél ez a módszer nem alkalmazható, ilyenkor nyílt provokációs tesztet csinálnak, melynél a beteg és az orvos is tudja, hogy mit kap a beteg. Általában a tesztet szigorú eliminációs diéta előzi meg, tehát a feltételezett allergént teljesen kiiktatják az étrendből, majd a teszt elvégzése során, fokozatosan, egyre nagyobb mennyiségbe juttatják be a beteg szervezetében.
A leggyakrabban elvégzett tesztek a különféle bőrpróbák.
Ilyenkor a feltételezett allergént vagy allergéneket bőrfelszín alá juttatják be. Ha bizonyos idő elteltével a bőrfelszín allergiás reakciót mutat, akkor valószínűsíthető az ételallergia. Ezek a tesztek azonban nem 100%-osak, gyakoriak az álpozitív és álnegatív eredmények.
Az táplálékallergia felismerésében segítséget nyújthat a vérvétel is.
A vérmintában azokat az ellenanyagokat, úgynevezett immunglobulinokat vizsgálják, amelyeket az immunrendszer termel a szervezetünkbe bejutó idegen anyagok ellen.
Az ételallergiákban – így a tejfehérje allergiában is – a szérum össz-IgE –t és az allergén specifikus IgE szintet határozzák meg.
Gyakoriak az IgG szintet meghatározó tesztek is, de ezek inkább az ételintoleranciákra specifikusak.
A tejfehérje-allergia diagnosztizálása hosszabb, illetve rövidebb folyamat is lehet.
A sokszor bonyolult vizsgálatsorozat után, a pontos diagnózis ismeretében jön csak a legnehezebb feladat, a tejfehérje allergia kezelése, azaz a tej és tejtermékek teljes kiiktatása az étrendből.
Hol végeznek tejallergia vizsgálatot?
Háziorvosától kérhet beutalót táplálékallergia és ételintolerancia kivizsgálásra. Amennyiben nem szeretne várni, magán úton, sorbaállás és várólista nélkül – igaz térítés ellenében – is elvégeztetheti a tejfehérje allergia vizsgálatot.
Weboldalunk térképén vérvételi helyek, diagnosztikai központok és gasztroenterológusok elérhetőségét is megtalálja.