Laktózérzékenység és a probiotikum (x)

[ad 34]

A laktózérzékenység (laktózintolerancia, laktáz deficiencia, laktáz enzim defektus, azaz laktóz felszívódási zavar) a laktáz – tejcukor bontóenzim teljes vagy részleges hiánya miatt alakul ki.

Bárkinél bármikor megjelenhet, ez egy olyan állapot, melyet laktóz mentes diétával, és/vagy szájon át történő laktáz enzimpótlással lehet kezelni. A puffadás, hasmenés, fokozott bélgáz képződés igen kellemetlen, és az életet megkeserítő tünetek a laktóz tartalmú tej-, tejtermékek, „rejtetten” laktózt tartalmazó, pl.: felvágott, ételízesítő, egyes laktózt tartalmazó gyógyszerek fogyasztáskor jelennek meg. A hasmenés miatt étrend kiegészítés is szükségessé válhat. A fenti tünetek, nem csak kellemetlenek, hanem pszichés terhet is jelentenek, ezért fontos kideríteni, hogy a laktáz enzim valamilyen szintű hiányát mi is okozza valójában!

A laktáz enzim a vékonybélben termelődik , feladata az összetett laktóz (tejcukor) molekula két egyszerű cukor-molekulává bontása, hogy azok felszívódhassanak a bélfalon keresztül.

• A laktáz enzim hiányának veleszületett formája igen ritka, ebben az esetben az anyatejet fogyasztó csecsemő, már az anyatejben lévő laktózt sem tudja bontani. Ez nagyon hamar kiderül és könnyen orvosolható.
• Elsődleges laktózintoleranciáról beszélünk, ha a laktáz enzim termelődése felnőtt korra eltűnik, nem termelődik.
• Ha azonban bármely korban jelentkező hasmenéses betegség, és/vagy antibiotikum (vagy bármely más gyógyszer) mellékhatása miatt csökken a laktáz enzim mennyisége, akkor sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert „csak” másodlagos tejcukorérzékenység alakul ki.
  

Másodlagos tejcukor-érzékenység esetén foglalkoznunk kell a bélflóránkkal!

A bélflóránk a szerveztünk szerves, és fontos része, a velünk szimbiózisban élő 4-500 féle baktérium és gombafajokból összeálló mikroflóra.

Ezek a baktériumok és gombák megtalálhatóak az ételeinkben (pl.: joghurt), a bélfalban, és magában a feldolgozott béltartalomban is. Hogy a 4-500 fajból, hol, mikor mennyi van, azt befolyásolja, hogy melyik bélrészletről van szó, hogy milyen az adott szakasz helyi kémhatása, hogy milyen korban vagyunk, és még az is, hogy hogyan születtünk!

Természetesen ezt a mikróflórát is szó szerint táplálnunk kell, ezt pedig prebiotikumokkal oldjuk meg, azaz főként szénhidráttartalmú ételek fogyasztásával. A bélflórát alkotó baktériumok és gombák, összetett szénhidrátokból rostokból, nyerik a fenn maradásukhoz szükséges tápanyagokat.

A bélflóra szerepe a szervezetünkben folyamatos kutatás alatt áll, de az már bizonyos, hogy jelentőségük van a megfelelően működő immunrendszer kialakításában, a laktáz enzim termelésének elősegítésében, K vitamin előállításban, az elfogyasztott élelmiszer hasznosulásában, emésztésünk egyensúlyának fent tartásában, ráadásul gátolja káros mikroorganizmusok tevékenységét is.

[ad 33]

Aki császármetszéssel születik, annak meg kell várnia, hogy a táplálkozás során kialakuljon a jellemző bélflórája, és sajnos a laktóz-intolerancia megjelenésére is nagyobb az esély.
Aki viszont hüvelyi úton születik, annak már bizonyos mikroflóra adott.
Az anyatejes táplálás még inkább fejleszti a bélflórát, de már vannak olyan tápszerek is, melyek elősegítik a kornak megfelelő, azaz a csecsemőkorra jellemző, egészséges mikróflóra kialakítását. Ezek a tápszerek már olyan funkcionális élelmiszerek, mellyel nem csak a tápláltsági állapotot, hanem magát az egészséget is pozitívan befolyásolják.

Jellemzően az anyatejjel táplált csecsemőknek úgynevezett bifidogén túlsúlyú bélflórájuk alakul ki, mely szerepet játszhat a későbbi, lehetséges allergiás megbetegedések megelőzésében. Ha szoptatásra nincs lehetőség, akkor lépnek előtérbe az úgy nevezett korspecifikus bélflóra helyreállító készítmények, melyek az adott korra jellemzően tartalmazzák a biztonságos bélflóra kialakításához szükséges hasznos baktériumokat probiotikumokat.
A helyesen összeállított készítmény figyelembe veszi, hogy milyen idős az alany (csecsemő, gyermek, felnőttek – akár több korcsoportra bontva!), aki számára biztosítani szeretnénk a bélflóra pótlását, hiszen a korral változik az étrendünk, a jellemző betegségek csoportja, és a káros szenvedélyek okozta elváltozások is hatásokat válthatnak ki az emésztőrendszerben. Mivel a probiotikumok életben tartásához elengedhetetlenek a prebiotikumok, választhatunk olyan készítményt is, mely ezeket is tartalmazza. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az új autóhoz rögtön üzemanyag is jár! A laktóz-intoleranciában javasolt laktóz mentes diéta, a bélflóránk helyreállításával. Ha a laktóz-érzékenység diagnózisát állapították meg a szakemberek, a laktáz enzim pótlása mellett a bélflóra helyreállításával gyorsabban szűnhetnek meg az életünket felborító tünetek, és az állapotunk mellett az életminőségünk is gyorsan javulhat.

Probiotikumokkal tudjuk biztosítani a jótékony baktériumok elszaporodását, mellyel optimalizáljuk a bélmikroflórájának összetételét.

• A Protexin Restore  szakirodalmi adatokkal igazolt gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású probiotikum, csecsemők és kisgyermekek bélflóra helyreállító készítménye.
•  A Protexin Balance gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású probiotikum 12 év feletti gyermekek és felnőttek részére.

Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. Kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!