A laktóz-intolerancia betegség, vagy egy állapot?
NyomtatásA témát azért boncolgatjuk, mert felmerül a kérdés, vajon a laktóz-intolerancia egy állapot vagy egy betegség?
Megelőzhető-e a laktóz-intolerancia kialakulása ?
Mivel nem szeretnénk senkibe sem betegség tudatot ébreszteni, sem elbagatellizálni a problémát, igyekszünk tiszta „tejet” önteni a pohárba, hiszen mindenkinek a maga problémája a legfontosabb!
Milyen állapotok lehetnek egy ember, – elsősorban nők -, életében az élettanát, anatómiáját tekintve?
Más állapot, kevésbé szép kifejezéssel a terhesség, azaz az a gyermek megfogant az anya méhében, ott növekszik, jó esetben megfelelően fejlődik.
Ennek az állapotnak nincs betegség kódja, tehát nem betegség, hanem egészséges élettani folyamat.
Vajon a laktóz-intolerancia azaz a tejcukor-érzékenység akkor most egy állapot, vagy egy betegség?
Két fő csoportja van a laktózérzékenységnek:
- Az első fő csoport, azaz primer laktóz-intolerancia, egy betegség, amely két okra vezethető vissza, de a kiváltó okuk azonos, hiányzik a laktózbontó enzim, a laktáz a szervezetből.
- vagy azért mert az egyénnek genetikailag veleszületetten hiányzik a laktázbontó enzime
- vagy azért, mert az egyén olyan környezetben született és nőtt fel, illetve él, ahol az állati tej fogyasztása nem része a hagyományos kultúrának, ezért a csecsemőkori anyatejes táplálást követően nincs szükség a tejcukorbontó enzimre, pl.:egyes ázsiai és afrikai országok, így a szoptatás után megszűnik a laktáz termelés.
Az elsődleges laktóz-intolerancia kezelése:
Folyamatosan, életünk végéig odafigyelni az étkezésre és kerülni a laktóztartalmú ételeket, készítményeket, és / vagy laktáz enzim szedése, de esetenként a kettő együtt a megoldás.
A laktózmentes termékek választéka folyamatosan bővül, hiszen a magyar lakosság mintegy 14-30%-as érintett a laktóz-intoleranciában és ezt a gyártók, forgalmazók is felismerték. A laktózmentes tejtermékek mellett vannak tejhelyettesítő növényi készítmények is. - A második fő csoport, azaz a szerzett laktóz-intolerancia vagy más szóval másodlagos laktózérzékenység, egy kezelhető állapot.
Ezt az átmeneti állapotot más betegség vagy gyógyszer mellékhatása okozza, úgy hogy a korábban jól működő bélflóra kihalása miatt, átmenetileg a korábban megfelelően termelődő laktáz bontó enzim hiánya alakul ki. Ez az úgy nevezett szekunder, vagy másodlagos laktózintolerancia, mely kiválóan kezelhető a korspecifikus bélflóra helyre állító készítményekkel, és természetesen a kiváltó ok megszüntetésével.Érdemes még pár szót szólni a koraszülött csecsemőknél előforduló fejlődéshez kötött laktáz elégtelenségről is.
A fejlődéshez kötött laktáz elégtelenség a koraszülöttségből adódik, abban az esetben, ha a babák 28-34. hét előtt születettek meg. Az oka, hogy magzat laktáz aktivitása a harmadik trimeszterben többszöröződik meg.Az másodlagos laktóz-intolerancia kezelése:
A kiváltó ok megszüntetése és amíg a laktáz-entzim hiányos állapot fennáll, folyamatosan szedjük a korspecifikus bélflóra helyre állító készítményt, közben vagy laktáz enzim pótlás lehet a megoldás, vagy a szigorú laktózmentes étrend: laktózmentes tej-, tejtermékek fogyasztása, Persze esetenként a kettő együtt a megoldás.
A koraszülött csecsemőknél fellépő laktáz elégtelenség szintén egy állapotnak tekinthető, hiszen a laktózbevitel fokozatos emelésével a laktáz enzim aktivitása indukálható, növelhető.
Annak érdekében, hogy a babák nem szenvedjenek a laktózérzékenység tüneteitől laktáz cseppet lehet az anyagtejbe keverni.
A laktózérzékenység tünetei igen kellemetlenek – mindkét típus esetén hasonlóak -, fontos hogy azokat kezeljék.
Elég egyértelmű ezek után a konklúzió:
- A primer laktóz-intoleranciát nem lehet megelőzni, vagy végleg meggyógyítani, sajnos az egy genetikai adottság, tüneti kezelés alkalmazható.
Az elsődleges laktózérzékenység örökölhető is. - A szekundert, vagy másodlagosan kialakuló laktózérzékenységet viszont igen, ha a kiváltó problémával egyidejűleg a bélflóránkat is támogatjuk, amíg a kiváltó ok meg nem szűnik,
pl.: antibiotikum szedése esetén, vagy hasmenés esetén. Sok cöliákiás (gluténérzékeny) betegnél másodlagos laktóz-intolerancia is kialakul.
Következő cikksorozatunk témája lesz a másodlagos laktóz-intoleranciát szövődményként kiváltó betegségek és okok.
A laktózérzékenységet általában hidrogén kilégzési teszttel diagnosztizálják, de ezzel a módszerrel az nem igazolható, hogy elsődleges vagy másodlagos típusról van-e szó. Az elsődleges laktóz-intolerancia megállapítására genetikai vizsgálatot alkalmaznak.
Kapcsolódó bejegyzések:
Hogyan zajlik a hidrogén kilégzési teszt?
Többféle módon lehet a laktóz-intoleranciát diagnosztizálni, az egyik módszer a laktózérzékenység megállapítására a hidrogén kilégzési teszt. Biztosan sokakat érdekel, hogy...
Laktózérzékenység vizsgálat genetikai módszerrel
Többféle laktóz-intolerancia vizsgálat közül az egyik legkíméletesebb a szájnyálkahártya kenet vétellel vett minta alapján, genetikai módszerrel végzett laktózérzékenység vizsgálat....