Magassabb összegű családi pótlék jár a tejallergiásoknak!

 Nyomtatás

Adószakértőnket felkértük, hogy a korábbi nagy sikerű, a személyi adókedvezményről szóló cikket egészítse ki a családi pótlékkal kapcsolatos kérdéskörrel is.

Sok szülő érdeklődött, hogy a gyermeke után jár-e neki adókedvezmény vagy nem. A személyi adókedvezményt azt csak adóköteles jövedelemmel rendelkező veheti igénybe saját mag után, DE mint a mostani cikkünkből is kiderül, a beteg gyermeket nevelők gyermekek után emelt szintű családi pótlékot igényelhetnek, amennyiben beszerzik a szükséges igazolásokat.

Kit kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek tekinteni?

K90.0  – K90.8	Intestinalis malabsorptiok Emésztőrendszer egyéb betegségei közül K90.4 Felszívódási zavar intolerancia miatt, m.n.oA magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről szóló 5/2003.(II. 29.)ESzCsM rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az anyagcsere betegségek közül az E73.0 BNO kód szerinti veleszületett laktáz-hiány jogosít magasabb összegű családi pótlékra.
K52.2	Allergiás és nutritionális gastroenteritis és colitis Ha az ételallergia 2 éves koron túli fennállását eliminációt követő terheléssel is igazolták, és az allergia alapvető élelmiszerre (tejre, tojásra vagy búzára) vonatkozik, valamint többszörös allergia esetén, mely a következőket is érinti: szója, olajos magvak

FIGYELEM!
Szülői visszajelzések alapján több orvos nem adott ki igazolást a laktózérzékenységről, arra hivatkozással, hogy már nem jár laktóz-intoleranciára magasabb összegű családi pótlék.

Ez ügyben megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot és az alábbi tájékoztatást kaptuk:

„A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről szóló 5/2003.(II. 29.)ESzCsM rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az anyagcsere betegségek közül az
E73.0 BNO kód szerinti veleszületett laktáz-hiány
jogosít magasabb összegű családi pótlékra.”

Facebook oldalunkon várjuk az erre vonatkozó személyes tapasztalatokat!

2014. márciusban jelent meg ezzel kapcsolatban:
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6514/2013. számú ügyben
Köszönjük.

Előzetesen általánosságban a családi pótlékról

Itt rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy lentiek nem tartalmaznak minden részletre kiterjedő információt. Amennyiben valamely kérdésre mégsem sikerült választ kapniuk, kérem jelezzék, lehetőségünk szerint, igyekszem néhány napon belül válaszolni.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a családi pótlék 2 részből tevődik összeg:

Egyrészt a Nevelési Ellátásból, másrészt az Iskoláztatási Támogatásból. Ezt hívjuk összességében családi pótléknak.

Az 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban CST. tv.) szabályozza a családi pótlék törvényi kereteit.

Aki szereti a törvényi szöveget, az az alábbi linken olvashatja el a törvény pontos szövegét, hogy ki jogosult a nevelési ellátásra és az iskoláztatási támogatásra, sőt akár a törvény családi pótlékra vonatkozó teljes szövegét is:

• Nevelési ellátás (PDF)
• Iskoláztatási támogatás (PDF)
• Családi póték teljes tv szövege (PDF)

 

Mettől-meddig vagyunk jogosultak a családi pótlékra?

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy 2 ellátásról van szó, ez csak technikailag van így.
Alapvetően mindkét ellátásra ugyanaz a kör jogosult, igaz az Iskolakezdési Támogatás igénybevételére némileg bővebb kör lehet, erről részletesebben a következő pontban.

A Nevelési Ellátás a gyermek tankötelessé válásának évének október 31-éig vagyunk jogosultak, az Iskoláztatási Támogatásra pedig ezt az időpontot követően.

Összességében a családi pótlék a gyermek születésétől a gyermek tankötelezettségének teljes időtartamára jár.

Viszont abban az esetben, ha a tankötelezettség lejártát követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytat a gyermek, akkor annak a tanévnek az utolsó napjáig kaphatjuk a családi pótlékot, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. Továbbá a sajátos nevelési igényű tanuló esetében annak az utolsó tanévnek a végéig, amelyikben a tanuló betölti a 23. életévét.

Ki jogosult a családi pótlékra?

Itt van jelentősége szétválasztani a Nevelési Ellátást és az Iskoláztatási Támogatást.

Mindkét támogatásra jogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

Fentieken túl jogosult az Iskoláztatási Támogatásra:

• a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Kit tekinthetünk „saját háztartásban nevelt gyermek”-nek?

Azt tekinthetjük annak, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki.
Tehát értelem szerűen, aki együtt lakik velünk, és legfeljebb nap közben vesztjük szem elől (pl.: óvoda, iskola miatt), de ahogy a munkából hazaérünk, újra velünk van.

Fentieken túl saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni:

• a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
• akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
• aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Gyermekszám megállapításra, avagy kit kell figyelembe venni a családi pótlék megállapításánál?

Előfordulhat olyan eset, amikor a fentiekben részletezetteken túl, olyan gyermeket is figyelembe lehet venni a családi pótlék gyermekszámának megállapításakor, akire tekintettel már nem vagyunk jogosultak családi pótlékra.

Ilyen az, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Itt nagyon fontos az utolsó mondatrész, tehát hogy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik!

Ilyen esetben különböző papírokkal, iskolai igazolásokkal kell bizonyítani állításunkat az alábbiak szerint:

A gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát

• közoktatási intézmény esetén
  • Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatvánnyal
• felsőoktatási intézmény esetén
  • a hallgatói jogviszony igazolással kell igazolnunk.

Megoszható-e a családi pótlék?

Alapszabály, hogy ugyanazon gyermek után csak az egy valaki jogosult családi pótlékra.
Saját magunk elhatározásából nem oszthatjuk meg a családi pótlékot, erre csak jogerős bírósági döntés alapján kerülhet sor, 50-50 %-ban, ha a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyermeket.

Pénzben vagy természetben kapjuk-e a családi pótlékot?

Szintén alapszabály, hogy pénzben kerül folyósításra a családi pótlék, de a gyámhatóság dönthet úgy, hogy a családi pótlékot természetben kell folyósítani a jogosult részére. (CST tv. 6. §.)

A családi pótlék folyósításának megvonása, felfüggesztése

A CST tv. 15 §-a szerint felfüggeszthető, sőt akár megszüntethető a családi pótlék folyósítása.

Törvényhelyet leegyszerűsítve arról van szó, hogy ha a gyermek igazolatlanul hiányzik 50 órát az iskolából, az iskola köteles ezt jelezni a gyámhatóságnak, aki kezdeményezi a családi pótlék folyósításának felfüggesztését a kincstárnál.

Röviden, csak arra a gyermekre tekintettel jár a családi pótlék, aki iskolába jár.

Családi pótlék összegének megállapítása

A CST tv. 11 §-a szerint

A családi pótlék havi összege (2014)

• egygyermekes család esetén 12 200 forint,
• egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
• kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
• két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
• három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
• három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
• Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20 300 Ft

Kit kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek tekinteni?

Azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik az 5/2003. (II.19) számú ESzCsM rendeletben foglaltak szerint tartósan betegek, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülnek.
A rendelet részletesen nevesíti a betegségeket, a besoroláshoz a szakorvos segítségét érdemes kérni, ha nem vagyunk biztosak ennek eldöntésében.
A törvény teljes szövege itt olvasható: 5/2003. (II.19) számú ESzCsM rendelet (PDF)

Itt két kategóriába kell sorolni a jogosult személyeket.

18 évnél fiatalabb gyermek esetében:

• aki külön a hivatkozott rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

Aki ebbe a kategóriába tartozik, annak be kell szereznie a rendelet mellékletében is megtalálható orvosi igazolást, melynek pontos neve „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről”. Az igazolás formanyomtatványa az alábbi linken is letölthető: Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről.

Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.

Itt hívjuk fel a figyelmét azoknak a szülőknek, akik gyermeke nem csak laktózérzékeny, hanem más fogyatékosságban is szenved, autóvásárlási támogatás igényelhető.
Bővebben: a figyelemzavar.hu weboldalon.
18 évnél idősebb személy esetében:

• aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ennek a feltételnek a fennállását

• első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve
• másod fokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

vizsgálja és igazolja, melyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Fontos, hogy aki Fogyatékossági Támogatásban részesül, az nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban.

Családi pótlék igénylésének módja

Amennyiben szülőként igényeljük a családi pótlékot, akkor a „Kérelem a családi pótlék megállapítására” nevű nyomtatványon kell igényünket bejelenteni.
A nyomtatvány letölthető az alábbi linken: Kérelem a családi pótlék megállapítására

Az igénybejelentő lap mellékleteként benyújtandó dokumentumokat általában elég egyszerű fénymásolatként csatolni, ha nem szeretnénk kiadni az eredeti dokumentumokat. Ekkor elegendő a másolatokra ráírni, hogy „az eredetivel egyező másolat” és aláírni ezeket.

Kivételt képeznek az orvosi igazolásokat, amelyeket célszerű eredetiben beadni. Amennyiben személyesen adjuk be az igényt, akkor minden esetben vigyük magunkkal valamennyi dokumentumot, igazolványt, igazolást eredeti példányát és majd az ügyintéző eldönti, hogy melyikre van szükség másolatban, illetve eredetiben.

Amennyiben a gyermek, aki után igényeljük az ellátást, már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója, a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon. A nyomtatvány mintája letölthető az alábbi linken: Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról

Visszamenőleges családi pótlék igénylés

Jogosultság esetén érdemes mielőbb beadni a családi pótlék igénylésére kérelmünket, mivel visszamenőleg maximum 2 hónapra fogják megállapítani. Legkorábbi visszamenőleges időpont, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napja.

Tehát ha jogosultak vagyunk április 10-től (pl. ekkor született a gyermek), akkor legkésőbb június 30-ig be kell adni az igénylést, hogy ne veszítsünk el egy részt a támogatásból.

Fontos kiemelni, hogy a családi pótlékot egész hónapra kell megállapítani, tehát ha a gyermek a hónap utolsó napján született, akkor is az egész hónapra jár a családi pótlék.

Egyéb igénybe vehető kedvezmények

forrás: Magasabb összegű családi pótlék)

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások

• közgyógyellátás
• ingyenes tankönyvellátás
• gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény
• gyermekgondozási segély 10 éves korig
• ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
• utazási kedvezmény, utazási költségtérítés

Utazási kedvezmény

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, valamint a vele együtt utazó személy a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján.
Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz igénybevétele estén a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90%-90%.
A kísérőt a 90%-os mértékű bérletkedvezmény nem illeti meg.
Helyi közúti és kötött-pályás közlekedés esetén a bérletkedvezmény mértéke 100%, mely a kísérőt is megilleti.

A magasabb összegű családi pótlék megállapítása esetén a Magyar Államkincstár igazgatósága a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevétele céljából a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt ad ki.

Utazási költségtérítés

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.  Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott, a kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés.

Azt a biztosítottat, aki betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg.
Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét.

Az utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult.

Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja. A szolgáltatást nyújtó intézmény az „Utazási Utalvány betétlapja” elnevezésű, UTIK 10/a. számú nyomtatványt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraknál (Budapesten a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál, XIII. kerület Teve u. 1.) szerezheti be.

 emelt összegű családi pótlék, személyi adókedvezmény, tejallergia

---