Mit jelent azt hogy laktóz?

Laktóz = glükóz + galaktóz

Mi a laktóz?

A laktóz egy diszacharid.

És mi az a diszacharid?

A diszacharid egy szénhidrát!

OK, de mi az a szénhidrát?

A szénhidrátok a növényvilágban a leggyakrabban előforduló energia tároló-tartalékoló vegyületek.
A nevüket onnan kapták, hogy a szénen kívül hidrogént és oxigént tartalmaznak pont olyan arányban, mint amilyen arányban a vízben is előfordulnak (H₂O), azaz két atom hidrogén és egy atom oxigén.
A természetben leggyakrabban előforduló szénhidrátok a hat szénatomból álló szacharidok és azok polimerjei.

Mi a polimer?

A polimerek azok a vegyületek,amelyek egy (esetleg) kétféle atomból keletkeznek és ezeket az elemeket egyszerű kémiai kötések kapcsolják össze.
A szerkezet és az összetétel alapján három csoportba soroljuk a szénhidrátokat:

1. A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidrátok, másképpen egyszerű cukrok, amelyek kémiai úton tovább nem bonthatók. Az emberi szervezet a szénhidrátokat ebben a formában hasznosítja a legkönnyebben
2. A diszacharidok és oligoszacharidok összetett szénhidrátok, két vagy néhány (3,4,5…) egyszerű cukor molekulából állnak. Ebbe a csoportba tartozik a háztartásokban csak cukornak titulált répacukor, a sokak által nem emészthető tejcukor. Ez okozza a tejcukor érzékenységet a laktóz-intoleranciát (laktózérzékenységet)
   
3. A poliszacharidok bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, melyek nagyon nagyszámú monoszacharid molekulából állnak. legfontosabb képviselője a tartalék energiát adó keményítő, a növények váz szerkezetét adó cellulóz és az állati szervezet tartalék energia forrása az inulin.

A két legegyszerűbb és leggyakrabban előforduló egyszerű szénhidrát a szőlőcukor és a gyümölcscukor.

• A szőlőcukor – D-glükóz nyílt láncú képlete. Az összegképlete –ha összeszámoljuk a benne lévő atomokat– C₆H₁₂O₆
• A gyümölcscukor, vagy fruktóz összegképlete ugyancsak C₆H₁₂O_6, de az atomok elhelyezkedése eltérő.

A galaktóz a tejcukor (diszacharid) egyik alkotója a glükóz mellett

Diszacharidok (kettős szénhidrátok) és oligoszacharidok

Két vagy néhány, egyszerű szénhidrát (monoszacharid) molekulából állnak.
Legfontosabb képviselői a szacharóz vagy répacukor, mely azonos a köznapi értelemben vett cukorral, a laktóz vagy tejcukor, a maltóz, vagy malátacukor, és a cellobióz.

A laktóz vagy tejcukor galaktózból és glükózból álló diszacharid.

A név a tej latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének (5-8%) cukorkomponense, tejsavóból vonják ki.

A laktóz molekulaszerkezete

A molekulában egy β-D-galaktóz és egy D-glükóz molekula kapcsolódik egymáshoz β 1-4 glikozidos kötéssel. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A laktóz a tej szárazanyag-tartalmának kb. 2-8%-át teszi ki.
A laktózt a belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják.
A tej alkoholosan is erjeszthető, kumisz keletkezik belőle.

Forrás: Wikipedia.

Köszönet Andrássy Istvánnak a szakszerű összefoglalóért!

Diszacharidok (kettős szénhidrátok) és oligoszacharidok

Két vagy néhány, egyszerű szénhidrát (monoszacharid) molekulából állnak. Legfontosabb képviselői a szacharóz vagy répacukor, mely azonos a köznapi értelemben vett cukorral, a laktóz vagy tejcukor, a maltóz, vagy malátacukor, és a cellobióz.

A laktóz vagy tejcukor galaktózból és glükózból álló diszacharid. A név a tej latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének (5-8%) cukorkomponense, tejsavóból vonják ki.

Molekulaszerkezete

A molekulában egy β-D-galaktóz és egy D-glükózmolekula kapcsolódik egymáshoz β 1-4 glikozidos kötéssel. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A laktóz a tejszárazanyag-tartalmának kb. 2-8%-át teszi ki. A laktózt a belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumoktejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, kumisz keletkezik belőle.