A tej-helyettesítés gordiusi csomója: a tejpor

Cappuccino, tej nélkül?

Ha az embernek tudomására jut, hogy laktózérzékeny (azaz laktóz-intoleranciában szenved), vagy esélyes, hogy a kellemetlen emésztési tüneteit a tejcukor okozhatja,
az első gondolata az, hogy hogyan zárhatná ki azt az étrendjéből tej-, termékeket. Bár ez nem a legjobb megoldás, hiszen ha a tej-, tejtermékeket valaki kiiktatja gondatlanul az étrendjéből, akkor előtérbe kerül a kalciumpótlás megoldásának problémája is.
Így valójában nem javasolt laktózintoleranciában a tej-, tejtermékek elhagyása! Korrekt diéta és/vagy laktáz enzim pótlás a megoldás, hogy ne kelljen a kalciumpótlásról is külön gondoskodni!

Sok esetben ez nem jelent gondot. Számos tej-helyettesítő vagy tej-pótló termék van már forgalomban, de egy kis kreativitással magunk is kigondolhatunk és előállíthatunk ilyeneket.

Tejtermék és tej-helyettesítés lehetőségei a teljesség igénye nélkül

• A tejet , mint folyadékot helyettesíthetjük más italokkal (gyümölcslé, tea, limonádé), gabona- vagy magitalokkal (szójaital, zab-, rizs-, mandula-, dió-, kesudió-, napraforgóital). Ezek tejként való megnevezése megtévesztő, mert ezek a növényi tejszerű italok nem tartalmazzák a tej egyes tápanyagtartalmait.
• sajtokat elhagyjuk vagy laktózmentest, esetleg növényi alapút választunk helyette – bár a sajtok az érés során laktózmentessé válnak!
• A tejfölből is létezik laktózmentes, de ha akarjuk, úgy kerülhetjük ki, hogy az ételbe burgonyát főzünk, és azt egy kevés jellemző alapanyaggal összeturmixolva visszaadjuk az ételhez, amely ettől sűrűbbé válik.
• A tejszínt, ha nem laktózmentest használunk, szója- vagy zab”tejszínnel” válthatjuk ki (úgy nevezett növényi tejszínhab is létezik ezekből, még kinyomós – spray változatban is).
• A túró helyett tofut vagy kölest használhatunk.

Apróságnak tűnik, pedig sok fejtörést okozhat azoknak, akik a tejeskávét szeretik: mivel helyettesítsük a tejport?

Hogyan fehérítsük a kávénkat?

Persze, a tejet helyettesítő gabona- vagy magitalok erre is alkalmasak lehetnek, de van, akinek az íze miatt nem felelnek meg. Van, aki praktikussági szempontok miatt ragaszkodna a por állaghoz (hordozhatóság, eltarthatóság, kis helyigény, nem kell hűteni, stb.)

A kávéfehérítés lehetőségei

A kereskedelemben kaphatóak növényi eredetű kávéfehérítő porok, ezekkel azonban óvatosan kell bánni, hiszen tartalmazhatnak tejszármazékokat!

Sok esetben kifejezetten laktózt adnak a növényi zsírhoz és egyéb kivonatokhoz, más esetekben csak az állati zsiradékot helyettesítik növényi zsírokkal.

Természetesen léteznek teljesen növényi eredetű kávéfehérítők is, sőt kókusztejből is készítenek porokat.
Ezekkel kapcsolatban érdemes azt tudni, hogy a megfelelő állag eléréséhez és megtartásához különféle adalékanyagokat használnak az elkészítésük során: emulgeálószerek, csomósodásgátlók, stb.

A kókusztejport sok esetben édesítik is, ez sem mindegy, hogy mivel teszik. A nyírfacukor sajnos a hasmenést elősegítheti, de a cukor, nádcukor megfelelő, a különféle mesterséges édesítők is elfogadhatók.
Ha ragaszkodunk a porított termékekhez, igyekezzünk natúr és adalékanyag-mentes változatot találni belőlük.